Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-
Európában – Összehasonlító elemzés
17. rész
Bevezető gondolatok
„A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk
kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét
erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a
Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.
2020. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok
alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia,
Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában
dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is
kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a
hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen
dolgozó volt.
A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását
szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat
megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.
Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok
összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen
tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.
Azoknál, akik az „aktív-optimista” álláspontra helyezkednek mind a négy tényező (érzelmi biztonság,
tanulás, fegyelem, de még az anyagi biztonság is) szignifikáns összefüggésben áll egymással (p=0,00 – 0,013;
r=0,119 – 0,416). A legerősebb kapcsolat a tanulás – fegyelem (r=0,416) és az érzelmi biztonság – tanulás
(r=0,408) között áll fenn. Az anyagi háttérrel való kapcsolatok jellemzően gyengébbek, de még szignifikáns,
pozitív korrelációs kapcsolatot mutatnak.
A varianciaelemzés nem mutatott ki szignifikáns összefüggést az országok viszonylatában, tehát úgy tűnik,
hogy az ország nem befolyásolja, hogy a válaszadók miként látják a szülők lehetőségeit a gyermekeik
jövőjének megalapozásában. Szintén nincs kimutatható összefüggés a település jellegével sem, sőt, az iskolai
végzettséggel sem. A válaszadók munkája sem áll szignifikáns összefüggésben a lehetőségek megítélésével, a
humán szolgáltatási szféra egyes alterületein dolgozók is hasonlóan gondolkodnak a kérdéskörről, és a
véleményük érdemben nem tér el az egyéb pályákon dolgozókétól sem.