Összehasonlító elemzés 20. rész

Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-Európában – Összehasonlító elemzés

  1. rész

Bevezető gondolatok

A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.

  1. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen dolgozó volt.

A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.

Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.

 

  1. 5. ábra: A gyermekektől átvett, illetve a szülőknek átadott tudáselemek relatív gyakorisága

 

A modern szóhasználat az, amit a válaszadók leginkább átvettek (175 fő; 47,4%) a gyermekeiktől, ugyanakkor a saját hatásaikat kevésbé tartják erősnek a szüleik irányában (110       fő; 25,2%). Ezután a digitális világ néhány komponense (mobiltelefonhasználat, érdekes weboldalak megismerése, közösségi oldalak használata) következik 40% körüli gyakorisággal.

Érdekes eredmény az elektronikus ügyintézésé, ahol a megkérdezettek 20,6%-a vallotta be, hogy gyermekétől tanult, ugyanakkor majdnem fele (49,2%) a szüleik irányában volt közvetítő. Ez arra utal, hogy ezen az igazán fontos, életvezetési hatékonyságot közvetlenül érintő területen a válaszadók autonómak, vagy legalábbis szeretnének annak tűnni. Látványos a politika alacsony jelölése is (gyermekeik hatottak rá: 3,3%; szüleikre hatottak: 15,3%). Ez a válaszadók egy részénél valószínűleg magyarázható a korábban már említett, térségünkre jellemző apolitikus magatartással, illetve azzal is, hogy a politikai nézetek sokkal bebetonozottabbak más területekhez képest. Felmerülhet még az is, hogy a válaszadók szerették volna kihangsúlyozni, hogy politikai kérdésekben szuverének, és nem hagyják magukat befolyásolni a kevesebb élettapasztalattal rendelkező generációk által.

A (nagy)szülők irányában történő tudásmegosztásban nem született igazán meglepő eredmény (a 0 jelölést kapott elemek kivételével): leginkább a digitális világ rejtelmeiben segítik a megkérdezettek a szüleiket.

 

A gyermekektől átvett ismeretek, viselkedéselemekből (N=369) kettő volt, amely szignifikáns, vagy közel szignifikáns kapcsolatban áll az országgal, egyrészt a mobiltelefon használata (p=0,012; Cramer’s V=0,172), másrészt a közösségi média rejtelmeinek a megismerése kapcsán (p=0,058; Cramer’s V=0,142). Leginkább Magyarországon (78 fő, 45,88%) és Szlovákiában (38 fő; 42,70%) támaszkodnak a megkérdezettek a gyermekeikre a „mobil” kapcsán, Romániában ez az arány ugyanakkor ez érezhetően alacsonyabb (31 fő; 34,07%). Az átlagéletkor Magyarországon és Szlovákiában magasabb (≈43 év), mint Romániában (≈39 év), ám ez nem túl jelentős ahhoz, hogy valódi magyarázótényező legyen. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a közösségi média használatában is, ahol szintén Magyarország (71 fő; 41,76%) és Szlovákia (35 fő; 39,33%) „viszi a prímet”, míg Romániában észrevehetően alacsonyabb a gyermekek szüleikre történő behatása (25 fő; 27,47%).

A „tanulói” szerepkörből átlépve a „tanítói” szerepkörbe, már csak egy esetben mutatható ki szignifikáns összefüggés az országgal, ez pedig a közösségi oldalak használata (p=0,001; Cramer’s V=0,198). Azonban az „átadás” kapcsán megfordul az eddigi tendencia: Magyarország (97 fő; 45,97%) és Szlovákia (42 fő; 40,78%) továbbra is együtt mozog, a romániai válaszadókra azonban egyértelműen nagyobb arányban jellemző (63 fő; 61,17%), hogy a saját szüleiket segítenék ezen a területen. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a romániai válaszadók autonómabbak, vagy autonómabbnak szeretnek mutatkozni a két legmodernebb területen (mobiltelefon, közösségi oldalak), mint a magyarországi vagy szlovákiai válaszadók: nem annyira szorulnak rá a fiatalabb korosztály segítségére, ugyanakkor intenzívebben segítenek az idősebbeknek.

 

A település jellegével a politikához való hozzáállás áll szignifikáns kapcsolatban, mind a „tanulói” szerepkörben (p=0,00; Cramer’s V=0,253), mind a „tanítói” szerepkörben (p=0,00; Cramer’s V=0,228). Mind a két szerepkör esetében azt látjuk, hogy a község – város – megyeszékhely viszonylatában folyamatosan csökken a fordított szocializáció mértéke (minél nagyobb településtípusban él valaki, annál kevésbé gondolja, hogy befolyásolják a gyermekei politikai nézetei, illetve ő befolyásolja szülei politikai nézeteit), majd a főváros esetében éles fordulat következik, és megugrik az egymásra hatás gyakorisága (mind gyermek-válaszadó, mind válaszadó-szülő viszonylatban). A „politikát” azonban kevesen jelölték mindkét viszonylatban, ezért az alacsony cellaértékek óvatosságra intenek.

Volt még egy szignifikáns kapcsolat a település jellegével (p=0,049; Cramer’s V=0,148), méghozzá a gyermek-válaszadó viszonylatban az „egyéb” kategória esetében. Ez a kategória azonban túl színes ahhoz, hogy monolitikus tömbként értelmezzük az eredményt; az „egyéb” válaszokra a későbbiekben még külön visszatérünk.

A válaszadók iskolai végzettsége nem befolyásolja azt, hogy mennyire nyitott valaki a gyermekei által közvetített információkra, vagy mennyire szorul rá a segítségükre. A válaszadók saját szüleik irányában történő ismeretközvetítését azonban már valószínűleg befolyásolja, méghozzá a közösségi oldalak használata kapcsán (p=0,002; Cramer’s V=0,217). Valamennyi (5 fő) szakmunkás végzettségű válaszadó segítette a szüleit a közösségi média használatában, az érettségizettek 35,1%-a segített ezen a területen, míg a legalább diplomával rendelkezők 51,35%-a. A szakmával rendelkező válaszadók esetében valószínűleg a szülők is alacsonyabb iskolai végzettségűek, ezért igényelhették a segítséget, míg a diplomások esetében lehetséges, hogy az átlagos használaton túlmutató lehetőségek, szempontok továbbadása emelte meg a relatív gyakoriságot az érettségizettekhez képest.

A válaszadók hivatásterületének vizsgálata érdekes, elgondolkodtató eredményeket hozott: több terület is összefüggésben áll a fordított szocializációs mechanizmusokkal. Ha a gyermekektől, fiatalabb generációt átvett ismereteket vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy szignifikáns összefüggés van a mobilhasználati ismeretek átvételével (p=0,00; Cramer’s V=0,350), a közösségi oldalak használatával (p=0,005; Cramer’s V=0,298), de még az elektronikus ügyintézéssel is (p=0,006; Cramer’s V=0,296). Mindhárom kategóriában a pedagógiai intézmények vezetői bizonyultak a leginkább nyitottnak (emögött természetesen életkori tényezők is állhatnak), miközben az iskola előtt pedagógiai pályákon (kisgyermeknevelő, óvodapedagógus) mozgók is rendre több segítséget igényeltek, mint az iskolában dolgozó tanárok, tanítók. A nem humán szolgáltatási pályákon dolgozók az első két kategóriában rendre a „sereghajtók” közé tartoztak az egyetemi oktatókkal együtt – ők igényelték a legkevésbé a fiataloktól a segítséget, de még az elektronikus ügyintézésnél is egyértelműen a „mezőny második felébe” tartoznak. Úgy tűnik tehát, hogy a humán szolgáltatási pályákon dolgozók (leginkább az egyetemi oktatók kivételével) vagy kicsit felkészületlenebbeknek érzik magukat a modern technológiai területeken, vagy pedig természetesebb számukra, hogy a fiatalabb generációtól igényeljenek segítséget – esetleg mindkét tényező egyszerre játszik szerepet a folyamatokban.

Volt még két terület ugyan, amely szignifikáns összefüggést mutatott a hivatásterületekkel, a „politika” és az „egyéb” (p=0,001; Cramer’s V=0,315) kategóriája, azonban első esetben a nullás cellaértékek miatt kellő biztonsággal nem értékelhető az összefüggés, a másik esetben pedig a kategória színessége, változatossága miatt nehéz megalapozott kapcsolatokra rámutatni.

A válaszadók munkája a saját szüleik irányában megmutatkozó ismeretátadás kapcsán már egyik kategóriában sem mutatott sziginfikáns összefüggést, így a hivatásnak az idősebb generáció irányában történő fordított szocializációra nincs érdemi ráhatása.

Ha az egyes területeket megnézzük, akkor összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg: az ország befolyásoló tényező abban, hogy a mobiltelefonhasználatban és/vagy a közösségi média használatában mennyire gyakori a fordított szocializáció. A település jellege a politikai ismeretek, eszmék generációközi terjedésére hat ki. Az iskolai végzettség a közösségi média használatának megtanításában játszhat szerepet, a hivatás pedig a mobiltelefon – közösségi média – elektronikus ügyintézés hármasában játszhat szerepet. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az öltözködés és a szóhasználat nem olyan területek, amelyek érzékenyek lennének az előbb felsorolt (ország, település, iskolai végzettség, munkaterület/hivatás) kemény változókra.

Az, hogy a családdal él(nek)-e a nagyszülő(k) két területen befolyásolja szignifikánsan a válaszadók szülei irányában megnyilvánuló fordított szocializációs mechanizmusokat. Egyrészt a szóhasználat átadását könnyíti meg (p=0,023; Cramer’s V=0,108), másrészt a mobiltechnológia átadását (p=0,007; Cramer’s V=0,126). Az a tény, hogy nevel-e gyermeket egy család, vagy sem, nem befolyásolja szignifikánsan a (nagy)szülők irányában megnyilvánuló szocializációs hatásokat (tehát például nem teszi még intenzívebbé a „modern” szóhasználat átadását).

Korábban már láthattuk, hogy az életkornak mekkora szerepe van abban, hogy hány területen hajlamosak a válaszadók átvenni, illetve átadni az ismereteket más generációktól/nak. Az életkor szinte valamennyi területen szignifikánsan befolyásolja a fordított szocializációt – az életkor a valódi Jolly Joker a folyamatokban.

 

  1. 26. táblázat: A gyermekektől való átvétel összefüggései az életkorral (N=369)
Wilks’ Lambda Sig. nem jelölte (átlagéletkor) jelölte (átlagéletkor) tendencia
mobiltelefon 0,778 0,000 38,9 47,22 +
közösségi oldalak 0,722 0,000 38,79 48,28 +
e-ügyintézés 0,758 0,000 40,09 50,63 +
weboldalak 0,868 0,000 39,67 46,09 +
öltözködés 0,976 0,003 41,66 45,26 +
szóhasználat 0,998 0,381 41,89 42,68 +
politika 0,968 0,001 41,98 50,67 +
egyéb 0,892 0,000 43,81 37,02

 

A kétváltozós diszkriminanciaelemzés szignifikáns összefüggést mutatott ki a mobiltechnológia, közösségi oldalak használata, e-ügyintézés, érdekes weboldalak megismerése, de még az öltözködés és a politikai ismeretek terén is az életkorral: az idősebb válaszadók inkább hajlamosabbak ezeken a területeken átvenni ismereteket, viselkedésmódokat, mint a fiatalabb szülők (ebben természetesen szerepet játszik a nevelt gyermekek életkora is). Elsősorban az informatikai területeken erősebbek ezek a hatások (a Wilks’ Lambda értelmezése fordított, az 1-hez közeli értékek gyengék). A szignifikáns területeken egyedül az „egyéb” kategóriája az, ahol megfordul ez az életkori tendencia és azt tapasztalhatjuk, hogy a fiatalok az aktívabbak, és írtak egyéb, fel nem sorolt területeket is: ők nem az informatikát, vagy a kisgyermekük öltözködési stílusát „veszik át”, hanem más dolgokat sajátítanak el a gyermekek világából.

A (nagy)szülők irányában megvalósuló ismeretátadás már kevésbé gyakori és kevésbé erős összefüggést mutat az életkorral, de itt is számos szignifikáns jellegzetesség mutatható ki.

 

  1. 27. táblázat: A szülőknek való ismeretátadás összefüggései az életkorral (N=437)
Wilks’ Lambda Sig. nem jelölte jelölte (átlagéletkor) tendencia (átlagéletkor)
mobiltelefon 0,921 0,000 48,51 41,45
közösségi oldalak 0,803 0,000 47 38,42
e-ügyintézés 0,959 0,000 44,66 40,73
weboldalak 0,919 0,000 44,79 39,04
öltözködés 0,999 0,514 42,89 42,19
szóhasználat 1 0,816 42,66 42,91 +
politika 0,971 0,000 42,02 46,61 +
egyéb 0,992 0,065 42,53 46,52 +

 

A vizsgált nyolc területből öt esetében mutatható ki szignifikáns összefüggés az életkorral (az előző kérdésnél ez még hét volt). Az összefüggések valamennyi informatikai területet érintik, illetve a politikát. A válaszadó életkora azonban nem módosít érdemben az öltözködés, a szóhasználat és az „egyéb” tényezők átadási gyakoriságán.

Az informatikai területeken az életkori tendencia inkább az, hogy az idősebb válaszadók kevésbé játszanak/vállalnak szerepet az ismeretátadásban a saját szüleik irányában, és a fiatalabbak mutatkoznak aktívabbnak. Ez nem meglepő, hiszen az idősebb válaszadók is gyakrabban szorulnak a gyermekeik segítségére: aki a fordított szocializációs mechanizmusoknál (az informatikai elemeknél) a gyermekeire támaszkodik, ők (a weboldalak kivételével) szignifikánsan kevésbé aktívak a saját szüleik „informatikai továbbképzésében”.

 

  1. 28. táblázat: Informatikai ismeretek átvételének és átadásának összefüggései
Phi Sig.
mobiltelefon -0,111 0,033
közösségi oldalak -0,283 0,000
e-ügyintézés -0,124 0,017
weboldalak -0,054 0,299

 

A politika viszont inkább az idősebbek „sportja”, a fiatalabb válaszadók kevésbé vesznek részt a saját szüleik politikai nézeteinek formálásában.

 

A válaszadók mintegy ötöde kihasználta az „egyéb” kategória lehetőségét is, és szövegesen is megfogalmaztak plusz területeket, ahol átvesznek valamit a gyermekeiktől (84 fő; 22,8%), vagy pedig – a következő kérdésnél – alacsony gyakorisággal ugyan (21 fő; 4,8%), de átadnak a saját szüleiknek.

 

  1. 29. táblázat: A gyermekektől átvett „egyéb” elemek (N=84 fő)
%
nem érdemi a válasz 33 39,29
türelem 14 16,67
szeretet, elfogadás 10 11,90
önismeret 4 4,76
anyának lenni 3 3,57
játszani 4 4,76
világnézet megváltozása 3 3,57
valamilyen tudás 3 3,57
egyéb 10 11,90

 

A 84 válaszból csak 51 volt érdemi információ, a fennmaradó 33 fő (közel 40%-a az „egyéb” választ adóknak) valamilyen formában azt jelezte, hogy nem volt ilyen terület (pl. arról írt, hogy még kicsik a gyermekei). Az 51 fő döntő többsége az érzelmi intelligencia fejlődését emelte ki, pl. türelemre, szeretetre, elfogadásra tanította őket a gyermek, hozzásegítette őket ahhoz, hogy „anyává váljanak”, fejlesztette az önismeretüket a gyermek, segített nekik „világlátást”, perspektívát váltani (pl.: „Rácsodálkozás a világra”), illetve 4 fő emelte ki, hogy „játszani” tanította őket a gyermekük. Mindössze 3 fő írt valamilyen kognitív, vagy praktikus tudáselemről (angol nyelv, „Elektromos kisautó használata”, „modern szóhasználat”), tehát ezeken a területeken nem érzik úgy a szülők, hogy érdemben van mit/volt mit a korábban felsorolt területeken túlmenően elsajátítani a gyermeküktől. Érdemes megjegyeznünk, hogy voltak néhányan, akik nem nevelnek gyermeket a családjukban, de az „egyéb” kategóriához ők is írtak elemeket, amit gyerekektől vettek át, és többen művészeti tevékenységeket (pl. zene) írtak.

A fennmaradó 10 fő is általában érzelmekre irányuló, vagy érzelmileg töltött szöveges válaszokat írt, pl. „Milyen fontos az ölelés”; „Kiállni magamért és sohasem feladni”. A praktikus elemek közül pedig megjelent a hatékonyabb időbeosztás és a sportolás is. Összességében azt mondhatjuk, hogy a gyermeknevelés során megtapasztalt fordított szocializációs hatásokban a válaszadók egy része feltétlenül érzékeli azt, hogy nem csak kognitív, de emotív elemek formálódása, esetenként átvétele is történik. Az emóciók észlelése azonban a női válaszadókra jellemző. A teljes minta 22 gyermeket nevelő férfi válaszadójából 7 férfi adott szöveges választ is, amiből csak egy volt érzelmi jellegű: „a gyereknevelés türelemre tanított”. A többiek a következőket írták: „Játszani”, „Játékok”, „Világnézet”, „Nem tudom megfogalmazni”, „Még túl kicsik”, és volt egy önmagában álló nagy A-betűnk is válaszként: „A”. Az „egyéb” kategória szöveges válaszainál mintha tetten érhető lenne az, hogy a férfiak kevésbé szeretnek érzelmekről beszélni, írni.

A szülők irányában megnyilvánuló „tanítói” szerepkörben jóval kevesebb „egyéb” válasz született (21 fő), bár az érdemi információkat nem tartalmazó válaszokkal itt már alig találkozhattunk (egyetlen válaszadó írta azt, hogy „Semmi”), illetve volt egy válaszadó, aki valószínűleg félreértette a kérdést, magára vonatkoztatta („Nem volt internet. Tanultam.”).

A válaszadók jelentős része (9 fő) itt is az érzelmi intelligencia területeiről írt: „Haladni a korral,egymás megértése”; „egymásra figyelést, ünnepelni, nyilt kommunikáció”; „Rugalmasság, megengedes, változás és fejlődés szeretetete”; „kitartás”; „hogy ne ragadjon a múltba. Engedje el ami már nem szolgálja az egészségét”; „[Orientalista receptek], gyermek lélektan, szeretet”; „Erö kitartás”; „Gyengédség,érzelmek kimutatása”; „emberi kapcsolatok kezelése”. A válaszok másik nagy csoportja a modern technikai eszközökre vonatkozott (5 fő): „Vezetékes telefon használata”; „A korabeli “új” elektromos eszközök használata.”; „A tehnika fontosaga”. Esetleg idesorolható még a korábban említett „Nem volt internet. Tanultam.” is (feltételezve, hogy csak pontatlanul fogalmazott a válaszadó), vagy a „Minden mondern dolog megismerteteseben” válasz is. Ketten írtak egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket, de megjelentek egyéb életvezetéssel kapcsolatos ismeretkörök is, pl.: „Pénzzel való helyes gazdálkodás”; „Fozes, takaritas, tanulas”; „Minden más ismeret ami szüséges a napi életvitelhez”. Egy esetben született olyan válasz, amely kevésbé praktikus, „kognitív” területre utal: „Néprajzi, [pedagógiai] témakör”.

Az „egyéb” válaszok áttekintéséből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a fordított szocializációs folyamatokban (mindkét szerepkörben!) jelen vannak az emotív-konatív elemek is, a szülők irányában pedig számos praktikus, életvezetéssel kapcsolatos tudás/képességterület is azonosítható.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása