Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-
Európában – Összehasonlító elemzés
15. rész
Bevezető gondolatok
„A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk
kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét
erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a
Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.
2020. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok
alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia,
Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában
dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is
kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a
hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen
dolgozó volt.
A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását
szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat
megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.
Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok
összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen
tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.
A 16. kérdésben a szülőknek ötfokozatú skálán kellett kifejezniük azt, hogy a család miként tudja segíteni
az általuk nevelt gyermekek jövőjét. A véleményeket hat kategóriában vizsgáltuk: mennyire tudják a szülők az
anyagi háttér biztosításával javítani a gyermekük jövőbeni esélyeit, mennyire tartják fontosnak az iskolai
tanulmányok, tanulás előmozdítását, illetve az érzelmi biztonság, háttér megteremtésének mekkora
jelentőséget tulajdonítanak, vagy mennyire tartják fontosnak azt a szülők, hogy a gyermekből fegyelmezett,
kitartó személyt neveljenek. Ezeket a kategóriákat két, pedagógiai pesszimizmust sejtető kategória is követte,
amelyekben a szülők amellett tehették le a voksukat, hogy nincs érdemi ráhatásuk a gyermek későbbi
sikerességére, mert azt vagy a gyermek képességei döntik el, vagy pedig a szerencse, a véletlenek összjátéka.
Mindegyik kategóriában jelölték valamennyi, 1 és 5 közötti skálaértéket a válaszadók. Messze kiemelkedik
a lehetőségek közül az érzelmi biztonság megteremtése (m=4,7), mint a leghatékonyabb családi nevelési elv a
gyermek jövőjének megalapozásában. Ezután a tanulás (m=4,11) és az (ön)fegyelemre, kitartásra nevelés
(m=3,33) következik: ez a kemény munkában és a társadalmi normák elfogadásának szerepében való hitet
tükrözi.