Szociokulturális jó gyakorlat

  • A hátrányos helyzetű gyermekek szociális és kulturális (szociokulturális) hiányosságainak pótlása

 

Ki ajánlja: Pivók Lászlóné Gajdár Klára, Családpedagógiai Egyesület esztergomi régióvezetője az Óvodai Nevelés országos szakmai folyóirat munkatársa, aki rendszeres előadója és publikálója a civil szervezetnek.

Mit ajánl:

A társadalmi különbségek és az esélyegyenlőtlenség csökkentésének első intézményesített lépcsőfoka az óvoda, ahol a 3–7 éves kor között fejlődnek jelentősen azok a kompetenciák, amelyek segítik az iskolára való alkalmasság alakulását, a gyermekek szocializációját és komplex személyiségfejlődését is megalapozzák.

Az óvoda a társas kapcsolatok alakulása, a megfelelő érzelmi légkör biztosítása, a szociális környezet milyensége, a későbbi fejlődés szempontjából is fontos.

A 2015-ös tanévtől már hároméves kortól kötelező óvodába járni, míg korábban elég volt ötévesen beiratkozni. A korhatár leszállítása azért volt fontos, hogy mielőbb megkezdődhessen a hátrányos helyzetű gyermekek szociális és kulturális (szociokulturális) hiányosságainak pótlása, hogy az iskolakezdésre csökkenhessenek a gyerekek közötti óriási különbségek, a rászoruló családok számára pedig óriási segítség az is, hogy a gyermek ingyen étkezhet az óvodában.

A korai óvodakezdésnek köszönhetően időben észlelhető, ha egy gyermek valamely területen „lemaradást” mutat, támogatást, fejlesztést igényel vagy épp valamely képességterületen tehetségígéret.

Az EMMI 2014-es köznevelés-fejlesztési stratégiája szerint a három-ötéves gyermekek közül országosan 88 százalék, a roma gyermekek közül 42 százalék járt óvodába.

Vagyis a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei nagyobb valószínűséggel maradtak otthon, miközben éppen nekik van a legnagyobb szükségük a mielőbbi kezdésre.

Egyelőre nem áll rendelkezésre országos adat arról, ténylegesen csökkennek-e a hátrányok, erre átfogó mérések, hatásvizsgálatok adhatnak majd választ.

Az EMMI közlése szerint az intézkedés hatékonyságát leghamarabb a 2015 szeptemberében óvodai nevelésbe kerülő gyermekek 12. életévében (vagyis 2024 körül) lehet majd mérni, az akkori 6. osztályos kompetenciamérés tudja majd megmutatni, hogy következett-e be már változás.

A gyermeklétszám növekedett a jogszabályváltozás hatására.

A család szociális, gazdasági és kulturális jellemzői határozottan hatással vannak a gyermekek, tanulók eredményeire, továbbtanulására, munkaerő-piaci esélyeire.

Minél magasabb végzettségűek a szülők, és minél magasabb társadalmi státuszú munkát végeznek, annál magasabb teljesítményt érnek el a diákok az iskolában.

A szociokulturális hátrány értelmezéséhez, megértéséhez fel kell tenni a következő kérdéseket: Mit jelent a kultúra? Miként zajlik a kultúra tanulása? Miért és miként eredményezhet a szülők iskolai végzettsége hátrányos helyzetet gyermekeiknek?

A kultúra részei (a teljesség igénye nélkül): az épített – alakított környezet, a szellemi termékek, alkotások, a művészet, a sport, a szórakozás, a játék, a vallás, a jog, a nyelv, ….

A kultúra része az is, ahogy érzelmeinket megéljük és kimutatjuk, ahogy viselkedünk, és ahogy saját és mások viselkedéséről gondolkodunk, azt megítéljük.

A kultúra része mindaz, amit értéknek, szépnek-csúnyának, jónak-rossznak tartunk.

A kultúra tanulása: A gyermek megszületésekor elindul a szocializációs úton, részese egy folyamatnak, amelynek során „belenő”, beletagozódik abba a kultúrába, amelyben világra jön, amely körülveszi, amely hatással van rá. Ez az ún. szocializációs folyamat.

A szocializáció egész életen át tart: szocializáció folyik a családban, az óvodában, az iskolában. De szocializál a szomszéd, a baráti kör, a pedagógusok és kortársak, a televízió és más médiumok.

Kinek ajánlja:

Mindazoknak, akik szerepet játszanak a családok és a gyermekek társadalmi különbségeinek és az esélyegyenlőtlenségének csökkentésében, valamint a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai felzárkóztatásában, illetve azoknak is, akik majd részt vesznek az átfogó mérésekben, hatásvizsgálatokban, melyek a célok megvalósulását jelzik majd vissza.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása