Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-
Európában – Összehasonlító elemzés
6. rész
Bevezető gondolatok
„A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk
kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét
erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a
Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.
2020. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok
alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia,
Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában
dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is
kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a
hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen
dolgozó volt.
A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását
szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat
megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.
Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok
összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen
tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.
Az adatsorból jól látszik, hogy messze a leggyakrabban (mindennap) végzett tevékenységek a közös
beszélgetések (366 fő; 83,8%), a közös étkezések (302 fő; 69,1%) és a modern kornak megfelelően az
elektronikus kapcsolattartás (289 fő; 66,1%). A családok több mint egynegyedére jellemző még a mindennapi
közös tévézés (188 fő, 43%) és a közös tanulás (128 fő; 29,3%). Természetesen ez utóbbi a gyermeket nevelő
családokra jellemző (a 128 főből 126 gyermeket nevelő család), azonban a gyermekes családok (377 család)
esetében is ez még mindig csak 33,4%.
A hetente többször kategóriájában, mint „listavezető” megjelenik a közös főzés (145 fő, 33,2%), és sok
családra jellemző marad a közös tévézés (129 fő; 29,5%) és az elektronikus kapcsolattartás is (100 fő; 22,9%).
Ha legalább a heti gyakoriságú tevékenységeket nézzük (szinte mindennap, hetente többször, hetente),
akkor kijelenthetjük, hogy a családok döntő többségének életében jelen van a közös beszélgetés (423 fő,
96,8%), az elektronikus kapcsolattartás (411 fő, 94%) és a közös étkezések (406 fő; 92,9%). Szintén gyakori
kohéziós tevékenység lehet a közös tévézés is még (361 fő, 82,6%), és a közös főzésen, takarításon,
bevásárláson és tanuláson kívül igazán örvendetes a játék gyakori jelenléte is (271 fő; 62%).
A sport kisebb jelentősége a megkérdezettek körében a közös sporttevékenységek viszonylag alacsonyabb
számában is tetten érhető (168 fő; 38,5%), illetve Közép-európai sajátosság, a nyugati életstílushoz képest, a
vendéglátóhelyek látogatásának elenyésző (a legkevésbé közösen végzett tevékenység heti szinten!)
jelentősége is (41 fő; 9,4%).