Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-
Európában – Összehasonlító elemzés
4. rész
Bevezető gondolatok
„A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk
kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét
erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a
Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.
2020. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok
alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia,
Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában
dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is
kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a
hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen
dolgozó volt.
A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását
szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat
megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.
Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok
összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen
tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.
Az országok és az értékskálák között azonban semmilyen szignifikáns kapcsolatot nem mutatott
ki a lefolytatott varianciaelemzés, tehát a válaszadók döntő módon hasonló értékstruktúrával
rendelkeznek a vizsgált országokban. Ugyanígy nem volt kimutatható kapcsolat a települések és az
értékek viszonyában (érdemben nem befolyásolja a preferált értékeket az, hogy kisebb vagy nagyobb
településen, falun vagy városban él-e a válaszadó). Igaz az egyetlen tanyán élő válaszadó, és a nyolc
fővárosi válaszadó a családnál, mint értéknél, kizárólag maximális pontszámot (5) jelöltek, azonban
a többi településtípus esetében is a csoportátlagok 4,9 felettiek voltak.
Az iskolai végzettség esetében azonban a barátok, illetve a szabadidő/szórakozás kapcsán már
volt egy kismértékű, ám kimutatható szignifikáns kapcsolat.
A varianciaelemzés eredményei által valószínűsíthető, hogy az iskolai végzettség növekedésével
felerősödik a barátok és a szabadidő jelentősége. A család, munkahely, sport esetében azonban nem
volt kimutatható összefüggés az iskolai végzettséggel.
Nincs szignifikáns összefüggés az együttélő generációk száma és az egyes értékek között sem.
10%-os szignifikanciaszint mellett, éppen határon (p=0,10) van egy nagyon enyhe negatív korreláció
(r= -0,79) a generációk és a munkahely fontossága között: elképzelhető, hogy a több generáció
együttélése eltereli a figyelmet a munka fontosságáról. Azonban, ha létező is a kapcsolat, ez nem jár
együtt más értékdimenziók (pl. a család) megerősödésével.