Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-
Európában – Összehasonlító elemzés
3. rész
Bevezető gondolatok
„A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk
kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét
erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a
Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.
2020. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok
alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia,
Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában
dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is
kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a
hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen
dolgozó volt.
A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását
szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat
megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.
Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok
összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen
tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.
Legerősebb kapcsolat a szabadidő-sport között állt fenn (r=0,543), tehát a sportolás szeretete
felértékeli a szabadidőt, illetve akinek fontos a szabadidő, ő gyakrabban tölti azt sportolással, de
legalábbis fontosabb számára a sport. A második legerősebb összefüggés a szabadidő-barátok
kapcsolatában áll fenn (r=0,492) – azonban a barátok-sport között már nem ennyire erős a kapcsolat
(r=0,337). Ez azt mutatja, hogy a szabadidőt, szórakozást felértékelők vagy a sportolást preferálják
még, vagy a barátokat, és a kettő között nem mindig van átfedés (pl. „barátokkal való sportolás”). A
harmadik legerősebb kapcsolat a család-munkahely között kimutatható (r=0,462), amely a
hagyományos erkölcsiséget sugallja: „család és munka” a két legfontosabb dolog az életben.
A legkisebb hatáserősségű együttjárást a sport mutatja a többi tényezővel, mindössze 0,147 a
hatáserősség a sport és a munkahely között, de a családdal való kapcsolat sem erős, 0,250 a lineáris
korrelációs együttható mértéke. Fontos tudatosítani magunkban, hogy ezekben az esetekben is van
pozitív együttjárás a tényezők között, csak gyengébb, mint a korábban vizsgált kapcsolatoknál.
Az életkorral nem állnak szignifikáns kapcsolatban az értékdimenziók, tehát hasonló a
gondolkodásuk a fiatalabb és az idősebb válaszadóknak (pl. nem családcentrikusabbak az
idősebbek!). 10%-os szignifikanciaszint mellett mutatható csak ki egy enyhe negatív együttjárás a
barátokkal (p=0,087, r= -0,082), tehát némi esély van arra, hogy az életkor növekedésével a barátok
fontossága csökken.