Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-
Európában – Összehasonlító elemzés
2. rész
Bevezető gondolatok
„A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk
kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét
erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a
Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.
2020. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok
alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia,
Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában
dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is
kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a
hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen
dolgozó volt.
A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását
szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat
megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.
Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok
összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen
tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.
A 13. kérdés a válaszadók értékpreferenciáit vizsgálta öt dimenzió mentén (család, munkahely,
barátok, szórakozás, sport). Az ötfokozatú skálán a válaszadók valamennyi kategóriában 1-5
között jelölték a megadott értékek fontosságát az életükben (még a család kategóriájában is volt
két 1-es érték), ám az átlagok és a szórás értékei jól mutatják, hogy az egyes kategóriák nem
ugyanolyan fajsúlyúak a megkérdezettek életében.
Első helyen fölényesen a család végzett (m=4,94, s=0,378), majd közel hasonló értékekkel a
munkahely (m=4,3, s=0,571), a barátok (m=4,16, s=0,694) és a szabadidő, szórakozás (m=4,07,
s=0,694) kategóriája következett. Legkevésbé a sporttevékenységeket tartják fontosnak az
életükben a válaszadók (m=3,68, s=0,826), itt csak 48 fő jelölt 5-ös értéket (pl. a családnál 419
fő, míg a munka-barát-szabadidő hármasnál is 100-149 között mozogtak az 5-ös értéket adók).
Az egyes értékdimenziók szignifikáns kapcsolatban állnak egymással, tehát aki magasabb
értékekkel jellemezte magát valamelyik kategóriában, hajlamos volt arra, hogy máshol is
magasabb skálaértékeket jelöljön meg, illetve vice versa. Ugyanakkor a hatáserősség jellemzően
gyenge-közepes kategóriákban mozgott, ami arra utal, hogy az egyes értékdimenziók között
mégis szívesen tettek megkülönböztetéseket a válaszadók.