Összehasonlító elemzés 11. rész

Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-

Európában – Összehasonlító elemzés

11. rész

Bevezető gondolatok
„A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk
kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét
erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a
Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.
2020. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok
alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia,
Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában
dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is
kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a
hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen
dolgozó volt.
A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását
szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat
megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.
Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok
összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen
tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.

Láthatjuk, hogy a gyermekek léte, ha nem is mindig intenzíven, de átalakítja a közös tevékenységek
dinamikáját. A nagyszülők esetében a 40 fő (család) csekély vizsgálati alcsoportot jelent a megalapozott
következtetések levonásához (az alkalmazott Khi-négyzet statisztika érzékeny a mintanagyságra). Ennek
ellenére szignifikáns összefüggést is találtunk (p=0,024) a kulturális programokkal, melynél a Cramer’s V
értéke 0,182 volt, és az adatok alapján úgy tűnik, hogy a nagyszülő(k) jelenléte inkább visszafogja a kulturális
programokon való részvételt (a nagyszülővel élő családok 40%-a vesz részt legalább havi rendszerességgel
valamilyen kulturális programon, míg a nagyszülő nélkül élők 42,82%-a). Mivel a kulturális programokon
való részvétel nem ritkán „pénzigényes” tevékenység, ezért a háttérben nem biztos, hogy a nagyszülő(k)
személye áll, hanem áttételesen a család anyagi helyzete.

10%-ra emelt elfogadható szignifikanciaszintnél azonban már megjelenik a korábban említett közös
étkezések (p=0,076; Cramer’s V=0,162), amelynél a nagyszülő(k) jelenléte feltétlenül motivációs tényező.
Szintén motiváló erők a közös takarítások gyakoriságában (p=0,096; Cramer’s V=0,157) is. A korábban
említett közös beszélgetések esetében, a minta eloszlása (pl. a nagyszülők esetében üresen maradt cellák a
kereszttáblában) miatt nem lehetett szignifikáns kapcsolatot kimutatni, azonban az feltétlenül jelzés, hogy míg
valamennyi érintett családban (40) mindennap, de legalább hetente többször „csapnak” közös beszélgetéseket
a családtagok, addig a nagyszülők nélkül élőkben 93,5% ez az arány.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása