Generációk közötti kapcsolat megerősítésének lehetőségei és jó gyakorlatai Közép-
Európában – Összehasonlító elemzés
10. rész
Bevezető gondolatok
„A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk
kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét
erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a
Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati anyaghoz kapcsolódóan.
2020. április 14. és július 8. között 437 fő töltötte ki a 30 kérdésből álló, Google Űrlapok
alkalmazás segítségével létrehozott kérdőívet, amelyet négy országban (Magyarország, Románia,
Szerbia, Szlovákia), magyar nyelven terjesztettünk, elsősorban a humán szolgáltatási szférában
dolgozókat megcélozva. Az online kérdőív sajátosságaiból adódóan egyéb szférák dolgozói is
kifejtették, kifejthették véleményüket, tapasztalataikat, de a válaszadók nagy többsége ehhez a
hivatásterülethez volt sorolható, például szociális, pedagógiai vagy egészségügyi területen
dolgozó volt.
A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó eshetőségek feltárását
szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat
megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával.
Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok
összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen
tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.
Esetenként van ugyan 10-20 kivétel, de a tendencia az, hogy a gyermek is megnöveli a közös programok
gyakoriságát. Szignifikánsan növelte a következő közös tevékenységek előfordulását: étkezés (p=0,00;
Cramer’s V=0,314), főzés (p=0,00; Cramer’s V=0,264), takarítás (p=0,00; Cramer’s V=0,334), kerti munka
(p=0,00; Cramer’s V=0,272), tanulás (p=0,00; Cramer’s V=0,479), sportolás (p=0,00; Cramer’s V=0,232),
játék (p=0,00; Cramer’s V=0,295), sportesemények látogatása (p=0,00; Cramer’s V=0,179).
A „közös tanulás” legmagasabb Cramer’s V értéke nem meglepő, hiszen eléggé gyermekhez kötött
tevékenységről van szó (igazából még magasabb értékre is számíthattunk volna). Ezen kívül leginkább a
közös takarításokat „dobja meg” a gyermek jelenléte, majd a „közös étkezéseket”, ezután következik csak a
„játék”. Ez utóbbi viszonylag gyengébb „helyezése” valójában várható volt, mivel ezt a tevékenységet a
nagyobb gyerekek már nem igénylik annyira, és az együttlétek a gyermek életkorának növekedésével
praktikusabbá válhatnak (pl. a játék helyett a közös tanulás lép előtérbe). Az adatokból úgy tűnik, hogy a
gyermek jót tesz a családok sport iránti fogékonyságának is.
Nem befolyásolja a gyermek léte viszont szignifikánsan a közös bevásárlást, a közös beszélgetéseket, nem
meglepő módon az elektronikus kapcsolattartást, de a közös tévézést sem. Úgy tűnik, hogy nem inspirálja a
családokat több kirándulásra, illetve a kulturális programokon való részvételre sem, de még a
vendéglátóhelyek látogatását sem befolyásolja meggyőzően (bár ott a p=0,083 már 10%-nál értelmezhető
lenne [Cramer’s V=0,160], viszont ebben a kategóriában inkább gátló tényezőnek tűnik a gyermek jelenléte a
családokban).