BEVEZETŐ GONDOLATOK
A projekt alapja a tradicionális családi szerepek megtartása mellett a mai család kapcsolatainak, szerepének, funkcióinak a megerősítése, érintve azokat a lokális társadalmi és kulturális változásokat, amelyek körülveszik a mai családokat. A pályázat során megvalósuló programokban hangsúlyoztuk a generációk közti kapcsolat erősítését, a családmodell intézményi gyakorlatot, felhívva a figyelmet a társadalmi problémák kezelésére. Ezt a célkitűzést a család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok anyaországi és külhoni jó gyakorlatok megismerése, megismertetése workshop-ok, konferenciák, kiadványok keretében, családokat segítő szakembereknek szervezett tréningek és tanulmányutak által kívántuk elérni.
Célunk volt betekintést kapni a család – és intézmények partneri kapcsolattartására és együttműködési lehetőségeire és a mai családokat megismerő különféle lehetőségekre. Az érintett szakemberek számára előadásokat, tréningeket szervezzünk a szülők nevelési stílusa és a gyermekek családból való kimenekülésének összefüggéseiről, lehetséges preventív intézkedésekről különös hangsúllyal a roma kötődésű családokkal és gyermekekkel való bánásmódra, a családok nevelési sajátosságaira, szerepeire. Valljuk, hogy az így megismert és összegyűjtött jó gyakorlatok és tartalmak hiánypótló információt jelentenek az érintett szakemberek számára és összhangban vannak a releváns szakpolitikák célkitűzéseivel.
Célunk volt a családpedagógiai szemlélet elterjesztése valamint a családpedagógiai szemlélet és tevékenységrendszer gyakorlatba való átültetése. A projekt céljaként a család társadalmi szerepének megerősítése a többségi -és a hátrányos-, halmozottan hátrányos társadalmi helyzetű családok esetében. Célcsoportok voltak azon szervezetek akiknek tevékenységében közvetve, vagy közvetlenül megjelenik a család, családpedagógia, családvédelem, családi közösségépítés.
Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy helyi szinteken a gyermekek, fiatalok hátrányos megkülönböztetése ellen széttartó gyakorlatok vannak az ebben illetékes szakemberek és intézmények között. Nincsenek meg a kezdetektől – kora gyermekkortól – szükséges kapcsolattartások, információcserék az időben elkezdett jelzőrendszerek működtetéséhez. Több ágazat érintett ebben, kezdve az egészségügyben a védőnői hálózattal és a gyermekorvosi diagnózisokkal, továbbá a szociális szférában a bölcsődei gondozással, folytatva a nevelési intézmények szerepének meghatározásával. Ezekhez jön még a helyi, illetve regionális szakszolgáltatások rendszerének bevonása, a közös együttműködés kialakítása.
Minden résztvevő külön – külön igyekszik tenni a dolgát a társadalmi befogadás érdekében, de főként anyagi támogatásokkal küzdenek a rászorulók szegénységének enyhítésében.
A pályázati munkáink során elsődlegesen ezeket a szakembereket igyekeztünk megkeresni, hogy közösen tudjuk feltárni a helyi problémákat. Ez a tapasztalatszerzés egymás munkájáról volt az alap ahhoz, hogy jó gyakorlatokat tudjunk megismerni, ajánlásokat dolgozzunk ki. Szükségesnek tartjuk a gyermekvédelem megerősítését, az érintett szakemberek és intézmények közötti koordinálás kidolgozását.
Fontos lenne, hogy ezek az kapcsolatok, együttműködések szabályozottan és szervezetten működjenek. Ehhez a helyi szintű szabályozásokban, az intézményeknél pedig munkatervekben kellene rögzíteni a kapcsolattartás és működés rendjét.
A kötetben a pályázat során megvalósult jó gyakorlatokat gyűjtöttük össze, és ajánljuk a szakemberek számára disszeminálásra.