2019.08.04-én tartott műhelymunkánk témája a hitéleti nevelés volt. A témával kapcsolatban Szabadi Edit nevelési szakértő volt segítségünkre.
A hitéleti nevelés nem egy részterület, hanem átfogja, megalapozza, meghatározza egész hatásrendszerünket. A gyermek személyiségének minden szférájára hat: emocionális, mentális, szociális, szomatikus terület, ismeretanyag, motivációs bázis, stb. A szeretetteljes keresztyén légkör, gondolkodásmód hatja át az élet minden mozzanatát, területét, teljes idejét. Keresztyén erkölcsi értékeket közvetítünk a gyermekek felé: feltétel nélküli szeretet, megbocsátás, önzetlenség, lelkiismeretesség, a bűn elítélése.
Célunk, hogy a gyermekeket Istennel való kapcsolatra segítsük a keresztyén hit belső békességének, stabilitásának, érzelmi többletének kifejezésre juttatásával. Isten szeretetének legdrágább megnyilvánulása a megváltás: Jézus értünk eljött, a mennyből odaadta magát. Isten vágyik a velünk való közösségre, a Vele való közösségünk a legdrágább kincsünk, védelmünk, életelemünk. Az Ige fő üzenete, amit az a gondolat, amit adott alkalommal el akarunk juttatni a gyermekekhez (belső célnak is szoktuk nevezni), az, ami köré csoportosítunk mindent. Ezt nem mondjuk ki verbálisan, de a végére ennek kell kidomborodnia, a gyermekek gondolkodásában megjelennie. A belső cél tehát mindig legyen összhangban a teljes Szentírással, legyen világos, egyértelmű. Óvodáskorban evangéliumot hirdetünk: Jézus mit tett értünk, és ezért Ő mit kíván tőlünk. A hitéleti nevelés szerves része az integrált nevelésnek, ill. az integrált nevelés a hitéletnek, hiszen Isten elfogadó szeretete minket is arra indít, hogy készek legyünk a befogadásra. A hittel teli közegből következik a problémák nyílt kezelése. A sajátos nevelési igényű gyerekeknek különösen nagy szüksége van Isten közelségére. A befogadás során pedig bizonyosan megtapasztaljuk, hogy Isten mindenkiben helyezett el a közösség számára értéket, így kölcsönösen gazdagodunk. A hitéleti neveléshez természetesen tevékenységek is kapcsolódnak, amelyeket részletesen kifejtünk a program tevékenységrendszerében.
Hitéleti tevékenység
Hitünket konkrét gyakorlati formában is megéljük, kifejezzük – nemcsak magatartásunkkal, hanem hitéleti tevékenységekkel. A hitet gyakorló tevékenységeket is az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak figyelembevételével (játékosság, egyéni bánásmód) kell megszervezni. Olyan szavakra, fogalmakra alapozva kell beszélnünk, amelyeket már ismer a gyermek, ezek meglévő tartalmait bővítsük, pontosítsuk, gazdagítsuk. A hitéleti szókincset átgondoltan gyarapítsuk. A bibliai történetek szentsége és üzenete sérül, ha nem figyelünk a gyermeki gondolkodás sajátosságaira – kerüljük az elvont allegorikus képeket, fogalmakat. A hitélethez kapcsolódó ének- és zenehallgatási anyag szervesen épüljön be a nevelésbe. Törekedjünk a családok bevonására, megnyerésére (erre jó alkalom a befogadás ideje), támaszkodjunk az aktív hitéletet élő családokra, a gyülekezeti háttérre. A hitéletbe való bevonásnál azonban soha nem lehetnek elvárásaink, nem alkalmazhatunk kényszert, a mi dolgunk a lehetőség, Isten hívásának szeretetteljes felkínálása.
A tevékenység tartalma:
– Igehallgatás: bibliai történetek
– Gyermek Bibliák forgatása.
– Imádság: kötött – a napirend tevékenységeihez kapcsolódva (napkezdés, étkezések, elalvás); az óvodapedagógus által mondott kötetlen; a gyermekek egyszerű, kötetlen imádságai.
– Hitélethez kapcsolódó énekek hallgatása, megismerése
– Részvétel a gyülekezeti hitéletben (pl. ünnepek alkalmával, egyéb alkalmak).
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– A gyermekek örömmel hallgatnak bibliai történeteket, néhányat maguk is tudnak reprodukálni.
– Megismerkednek kötött imádságokkal, megismerik a szabad imádság lehetőségét, szokás-rendjükben megjelenik az imádság (pihenéshez, étkezéshez kapcsolódóan).
– Isten létezésében hisznek.
– Gyermeki bizalom épül bennük Mennyei Atyánk iránt.
– A megismert hitbeli, erkölcsi vonatkozásokat próbálják életükben megvalósítani.
– Szívesen forgatják a Gyermek Bibliát, felismerik, látták már a teljes Szentírást.
– Ismernek református énekeket, egyéb lelki énekeket.
– Szívesen jönnek el a templomba, otthonosan mozognak a gyülekezeti környezetben.